Gyakran ismételt kérdések

Ez a kedvenc kérdésünk. De ki kell ábrándítsalak: ilyen sajnos nincs, és nem csak nálunk. Fontos, hogy az elvárásokat és az igényeket a vásárlás előtt/során alaposan átbeszéljük, mert könnyen futhatunk bele megvalósíthatatlan kérésbe vagy horror árakba. Tudomásul kell vennünk, hogy a mai piacon 20-25 kg-os biciklik vannak, amik 80 km-t tudnak egy töltéssel megtenni, és a leszabályozás 25 km/h-nál elkezdődik és 30 felett már egyáltalán nem segít a motor. Ez az alap, minden ettől való eltérés rendkívül megdrágítja a kerékpárt. Megbízható kerékpárokat 500.000 Ft alatt nem kapsz, a felső határ pedig a csillagos ég…

Ez eltérő műszaki beltartalom miatt. A legegyszerűbb rendszerek alacsony hatásfokúak, egyszerű vezérlésűek, gyengébbek, a hatótávolságuk és a megbízhatóságuk is alacsonyabb, mint a kifinomultabb, erősebb rendszereké.

A kiskereskedelmi forgalomban kapható elektromos kerékpárok maximális nyomatéka jelenleg 23-90 Nm között változik. Alapvetően minél nagyobb az itt megadott szám, annál erősebb a szóbanforgó gép, de a pedálozás természetes érzésének érdekében a mai ebike-okat sokszor úgy telerakják érzékelőkkel, hogy egyszerűen nem érezzük a nyomatékok különbségét.

Nagyobb segítség lehet a rásegítési fok értelmezése. Ez azt mutatja meg, hogy az emberi teljesítménynek hányszorosára vagyunk képesek az adott gép motorjának segítségével. Ez a szám egyébként 2,5 és 4 között ozog általában.

Az elektromos kerékpárok esetén a harmadik, nagy jelentőséggel bíró számadat tehát a teljesítmény. A maximális teljesítmény az a munka, amit a motor még melegedés nélkül képes leadni. Hogy miért van erre szükség? Mert 250W-os motorok simán leadnak 400-500W-os teljesítményt – mindez csak a vezérlésen múlik.

Mindenesetre: bármilyen jól értelmezzük is a számokat, a kinézett ebike adatainak ismerete nem helyettesíti a próbautat! Ne feledjük: egy jól programozott 40 Nm-es motor sokkal erősebbnek hat, mint a 60 Nm-es, ám szenzorokkal lefojtott vetélytársa.

Erre nincs igazi válasz. Elméletileg a súlyelosztás szempontjából a legjobb megoldás a középmotor és a közvetlen mellé szerelt akkumulátor, de mindenkinek azt javasoljuk, hogy próbáljon ki minél többféle elektromos kerékpár hajtástípust, és döntse el ő maga, hogy melyik tetszik neki a legjobban.

A sebességszenzoros kerékpár motorja akkor kapcsol rá, amikor azt érzi, hogy gyorsabban kezdesz el tekerni, ezzel szemben a nyomatékszenzoros verzió a pedálerőt méri, és ehhez kapcsolja a nyomatékot – ez utóbbi sokkal kifinomultabb hajtást eredményez.

Vegyük például azt a helyzetet, hogy sík úton 20 km/h-val tekersz. Jön egy domb, amire fel kell menned. A sebességszenzoros hajtásnál a motor nem fog jobban segíteni, hiszen ugyanolyan sebességgel forgatod a hajtókart; így egyre nehezebben fogsz tudni tovább tekerni. A megoldás itt az, hogy visszaváltunk, és gyorsabban forgatjuk a pedált. A nyomatékszenzoros verzió viszont érzi a megnövekedett pedálerőt, és már tolja is fel a motor teljesítményét. Természetesen ez utóbbi jóval komplikáltabb, ezért drágább is.

Tapasztald ki! Minél nagyobb a volt szám, annál kisebb a veszteség a motorokban – és elviekben annál nagyobb a hatékonyság. De kérdés, hogy hogyan van összerakva az adott ebike és hogy te mire fogod használni? Gyere el valamelyik üzletünkbe, próbáld ki a motorokat és alkoss magadnak véleményt!

Szerintünk nem kevés. Neked sem. Erről volt is egy olvasói tesztünk a hatszel.hu blogon. A kerékpárként használható 250W/300W-os motorokkal szerelt elektromos kerékpárok egyébként nem is tudnak ennél a tempónál sokkal többet; sík úton csak elektromos hajtást használva 30 km/h környékén van a végsebességük. Ennél nagyobb végsebességre csak nagyobb teljesítményű motorok képesek, azok meg ugye már motorkerékpárnak számítanak a KRESZ szerint. Ugyanakkor, ha az ebike-ot motorkerékpár helyett szeretnéd használni, akkor érdemes 45 km/h-ás verziók között is körülnézni, de készülj fel arra, hogy ennek ára már tényleg egy motor árával vetekszik. Ráadásul, ha a rendőr megállít, bizony el fogja kérni a jogosítványodat és a biztosítási papírokat is.

Röviden: sehol. Ma már a legtöbb elektromos kerékpár nem gázkarral működik. A nálunk kapható valamennyi ebike pedelec rendszerű, vagyis a motor a beállításoknak megfelelően könnyíti meg a pedál tekerését. Ha mégis szükségét érzed, bizonyos termékeknél van lehetőség gázkar felszerelésére is.

Igen, sokan alkalmaznak zselés, ólmos akksikat, amiket 36V-os rendszer esetén nagyjából 40.000 Ft-ból meg lehet építeni. De mindennek ára van: egy ilyen olcsóbb megoldás akár 15 kg plusz súlyt is jelenthet. Ráadásul az ilyen elektromos kerékpároknak általában alacsonyabb a teljesítménye és hatótávolsága is, mint a Li rendszerű akkumulátoros gépeknek.

A rossz hír: a hatótávról minden gyártó azt mond, amit akar. Hogy egy kicis képbe kerül, olvasd el akksi kalauzunkat a hatszel.hu blogon! Ám általánosságban elmondható, hogy ha nem akarsz csalódni, akkor a következőképp érdemes okoskodnod: a leggyakoribb, 24 V 9 Ah rendszereknél 40-60 km, a 36 V 9 Ah rendszereknél 60-80 km tehető meg sík úton egy feltöltéssel úgy, hogy te is pedálozol és a motor is hajt. Ha csak elektromos energiával mennél, ezt nyugodtan oszthatod hárommal… Ha az útvonal inkább hegyre felfelé, mint vízszintesen vezet, akkor a 36 V-os rendszereknél 1000-1200 m szintkülönbség leküzdésével számolhatsz.

Általában nem. Az akkumulátort konnektorról töltjük fel, ez adja az energiát a rásegítéshez. Léteznek visszatáplálásos rendszerek, amelyek drágábbak, és képesek a mozgási energiát az akku töltésére használni, de ezek hatásfoka ma még nem elég magas ahhoz, hogy elfelejthessük a hálózati töltést. A magyar domborzati  viszonyok között a visszatáplálás 5-15%, az Alpokban max. 30% hatótávolság növekedést jelenthet. Van azonban egy nagyon fontos előnye a visszatáplálásnak (vagy regeneratív fékezésnek), ami miatt mégis érdemes figyelembe venni ezt a lehetőséget is: ezek a rendszerek a lejtőn lefelé biztonsággal megfogják a biciklit, így az nem gyorsul fel veszélyesen nagy sebességre.

Igazán? Fontos, hogy az elvárt hatótávolságot jól lődd be a vásárlásnál, mert bizony ez alaposan igénybe veszi a pénztárcát! Az a tapasztalat, hogy a 36 V-os rendszerek hatótávolsága a vásárlók 90%-ának tökéletesen elégséges; akik ennél egy nap alatt többet mennek, azok sík úton úgyis kikapcsolják a hajtást. Nem érdemes extrém 150-200 km-es hatótávolságra törekedni, akkor inkább vegyél egy pótakksit, és duplázd meg azzal a megtehető utat, minthogy valami extrém hajtással ellátott biciklit építtess magadnak!

Az elektromos résszel nem kell külön foglalkozni, mert csekély a meghibásodás esélye. Az akkumulátor kezelése annál inkább fontos, de itt elég egy szabályt megjegyezni: sose tedd el az akksit télire üresen! Ez ugyanis az egyetlen biztos módszer arra, hogy az akkumulátort tönkretedd.

Azokat az ebike-okat, amelyeknek a maximális teljesítménye nem haladja meg a 300 W-ot, a KRESZ kerékpárként ismeri el. Az ilyenekkel lakott területen belül legfeljebb 40 km/h, lakott területen kívül (sisakban!) legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedhetünk. Fontos tudni azt is azonban, hogy az EU szabályozás a hazainál szigorúbb: ott 25 km/h és 250W névleges teljesítmény a határ. E felett már segédmotoros kerékpárokról beszélünk, amihez jogosítvány, típusvizsga és biztosítás is szükséges.

Minden vélemény értékes és meg is hallgatjuk. De az a tapasztalat, hogy ezt azoktól halljuk, akik még sosem ültek ebike-on. Te is ebbe a csoportba tartozol? A pedelec rendszerű elektromos kerékpárral való közlekedés könnyű fizikai munkának számít, és mint ilyen, napi 30 perc edzés a WHO szerint akár 8 évvel is megnövelheti életed. Azért munka, mert tekerni ezen is kell, ha abbahagyod, a motor azonnal leáll. Kíméli az ízületeket és az izmokat, mert egyszerűen könnyebb a hajtás, ez igaz, de te vagy az, aki tapossa a pedált, hogy célba érjen.